Hogyan válasszunk sakkórát: gyakorlati útmutató

A sakkjátszma arca megváltozik, amint órát teszünk a sakktábla mellé. Az idő erőforrássá válik, amelyet a bábukhoz hasonlóan kell kezelni: megtanulunk nem elidőzni egy egyértelmű lépésen, perceket tartogatni a kritikus pillanatokra, és eltűnnek a végtelenbe nyúló játszmák. Már csak a megfelelő modellt kell kiválasztani. Mechanikus vagy digitális, növekménnyel vagy anélkül, egyszerű vagy programozható: íme a támpontok a jó választáshoz.

Mire jó a sakkóra?

A sakkóra két időmérőt egyesít egyetlen házban, játékosonként egyet. Amikor megtette a lépését, megnyomja a gombját: az Ön ideje megáll, az ellenfélé elindul. Akinek az ideje nullára fogy, elveszíti a játszmát, a szabályzat által előírt kivételektől eltekintve (például ha az ellenfélnek nincs elég anyaga a matthoz).

A versenyzésen túl az óra remek edzőeszköz: megtanít dönteni, kezelni a nyomást, és igazságosabbá teszi a családi játszmákat, például azzal, hogy a tapasztaltabb játékosnak kevesebb időt ad.

Mechanikus vagy elektronikus?

A mechanikus sakkóra

Két mutatós számlap, felhúzandó szerkezet és egy kis zászló, amely leesik, amikor a mutató pontosan eléri az órát: a mechanikus sakkórának tagadhatatlan bája van. Ugyanakkor csak egyetlen üzemmódot ismer, az egyszerű visszaszámlálást, és leolvasása az utolsó másodpercekben kevésbé pontos.

Az elektronikus sakkóra

A digitális modellek másodpercre pontosan (olykor tizedmásodpercre) mutatják az időt, memóriában tartják a választott tempót, és főként kezelik a növekményt és a késleltetést, amelyek a legtöbb versenyen szabványossá váltak. Klubban játszáshoz, vagy egyszerűen az otthoni tempók változtatásához ma az elektronikus sakkóra a legsokoldalúbb választás. Ezért választékunk minden órája digitális.

Fischer-növekmény, Bronstein-késleltetés: az üzemmódok megértése

Üzemmód	Elv	Kinek való?
Egyszerű visszaszámlálás	Minden játékosnak rögzített ideje van az egész játszmára.	Ismerkedés, barátságos játszmák
Növekmény (Fischer-bónusz)	Minden megtett lépés után rögzített időt adnak hozzá (például 2 másodpercet).	Villám, rapid és hosszú klubjátszmák
Bronstein-késleltetés	Minden lépés után visszakapjuk a ténylegesen felhasznált időt, a megadott késleltetés erejéig: időt nyerni soha nem lehet.	Azoknak, akik el akarják kerülni a „másodpercre” játszott végjátékokat
Egyszerű késleltetés	Az óra néhány másodpercet vár, mielőtt számolni kezdene.	A Bronsteinhez közeli változat
Byo-yomi	A fő idő leteltével minden lépést egy rögzített időszakon belül kell megtenni.	Go és japán játszmák, edzés

A Bobby Fischer által kitalált növekmény mélyen megváltoztatta a játszmák végét: mivel minden lépéssel néhány másodperc kerül hozzá, nem kell többé összevissza lépkedni a bábukkal a zászló leesésének elkerülésére. A David Bronstein nevéhez kötött késleltetés ugyanazt a célt követi kissé más logikával: védi a sietős játékost, de nem engedi, hogy időt halmozzon fel.

A játéktempók, általános értelemben

A tempót gyakran „percek + növekmény másodpercben” alakban írják: a 3+2 azt jelenti, hogy játékosonként 3 perc és minden lépés után 2 másodperc. Nagy vonalakban három családot különböztetünk meg:

• A villámsakk: játékosonként néhány perc, legfeljebb tíz körül. Látványos, idegfeszítő, barátok közti szórakozásra ideális.
• A rapid: játékosonként nagyjából 15–30 perc, gyakran növekménnyel. Jó kompromisszum a komoly gyakorláshoz észszerű idő alatt.
• A klasszikus játszma: játékosonként egy óra vagy több, gyakran növekménnyel vagy második időszakkal. Ez a „hosszú” versenyek tempója.

E családok pontos határait a szövetségek szabályzatai rögzítik, és változhatnak: ha versenyre készül, mindig ellenőrizze a szervező által közölt tempót.

A jó választás szempontjai

• Az elérhető üzemmódok: növekmény nélkül, ha csak családdal játszik; bónusszal és késleltetéssel, ha klubban játszik vagy tervez játszani.
• Az előre beállított tempók: az előre programozott tempójú óra megkíméli attól, hogy minden játszma előtt mindent kézzel állítson be.
• Az olvashatóság: a nagy kijelző, sőt a tizedmásodpercek kijelzése rengeteget segít a szoros végjátékokban.
• A gombok: a billenő kapcsoló vagy a nagy, határozott gombok könnyebben megtalálhatók anélkül, hogy levenné a szemét a sakktábláról.
• A tápellátás: ellenőrizze az elemek számát, és hogy mellékelik-e őket.

Melyik DGT sakkóra kinek való?

Kezdéshez: egyszerű és közvetlen

A DGT 1001 fekete visszaszámlálást és növekvő számlálást kínál, bónusz és késleltetés nélkül, a felső részen két nagy gombbal. Ideális, hogy a családban megismerkedjen az órával való játékkal. Ha már növekményt szeretne, a DGT 1002 Bonus minden lépés után többletidőt ad hozzá, ugyanilyen kompakt formátumban.

A klubbeli fejlődéshez

A DGT 1500 kék kezeli a késleltetést és a bónuszt, lehetővé teszi az egyes játékosok idejének külön beállítását, és mutatja a tizedmásodperceket. A DGT 2010 jellegzetes kék gombjaival 22 előre programozott tempót, Fischer-bónuszt, Bronstein-késleltetést és byo-yomit kínál.

Az olvasási kényelemért

A DGT 2500 nagy, 174 × 32 mm-es kijelzőjével, billenő kapcsolójával és fejlett funkcióival tűnik ki: bónusz, késleltetés, több időszak és lépésenkénti időmérő.

Gyakori kérdések

Milyen sakkórát válasszak gyereknek?

Az egyszerű modell, nagy gombokkal és jól olvasható kijelzővel, bőven elég a kezdéshez. Növekményes órára akkor érdemes váltani, amikor első versenyeire készül.

Használható-e a sakkóra más játékokhoz?

Igen, amennyiben kétszemélyes, felváltva lépő játékról van szó. Egyes óráink jellemzői között egyébként a go vagy a xiangqi is szerepel.

Mindig növekménnyel kell játszani?

Nem, de erősen ajánlott, amint a játszmák komolyabbá válnak: a növekmény megakadályozza, hogy egy jól játszott játszma kizárólag az idő leteltén múljon.

Összegzés

Családi játékhoz egy egyszerű modell elég; klubba és versenyekre részesítse előnyben a növekményt, a késleltetést és a jó olvashatóságot. Hasonlítsa össze az üzemmódokat, a kijelzőket és az előre beállított tempókat sakkóra-kollekciónkban, amelyet ingyenes szállítással, 3–5 munkanap alatt kézbesítünk.